Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Településeink közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb elingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 településről jártunk dolgozni.

1991-ben hazánkban alig több mint 1000 benzinkút működött. Kíváncsiak voltunk, hogyan változott azóta ez a szám, illetve jelenlegi elhelyezkedésük mennyire fedi le az ország úthálózati térképét. E kérdések azért is érdekesek, mert az elektromos autók elterjedésével valószínűleg hasonló sűrűsödési folyamat zajlik majd le az elektromos töltőpontok esetében is..

Ha azt a szót halljuk, hogy zsáktelepülés, a legtöbbünk szeme előtt valószínűleg egyutcás, kicsi, csendes, dombok között fekvő falu jelenik meg. Különböző társadalmi és környezeti adatokat felhasználva, térinformatikai módszerekkel eredtünk a nyomába, hogy mennyire igaz ez az általánosítás.

Településeink lakásállománya jelentős változáson ment keresztül a háború utáni újjáépítési időszakban, nagyrészt a szocialista lakásépítési programok eredményeként, illetve a 2000 után beindult építkezések hatására. Térképünk a lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlását ábrázolja az alapján, hogy adott településen melyik a lakásépítések legmagasabb arányt képviselő időszaka.

Mióta a szelektív szemetes nem többutcányira van, hanem közvetlenül az otthonunknál, szívesebben válogatjuk szét háztartási hulladékunkat. Többek között ez is kiderül a Lechner Tudásközpont legfrissebb interaktív térképéről.

Legalább kétszeresen meghaladja az "eltűrhető"-nek minősülő mértéket az áthaladó járműforgalom számos hazai településen. A gyakran megremegő ablaktáblák, a zaj- és szennyezőanyag-kibocsátás miatt mindez nem kevéssé rontja a helyi lakosok életminőségét, valamint növeli a belterületi balesetek valószínűségét. Interaktív térképünk az országos közúthálózat belterületeket érintő forgalmának és a lakott területek közúti baleseteinek térbeli sajátosságait tartalmazza.

Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését.

A 180 települést magában foglaló, Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 2005-2014 között az országosnál nagyobb mértékben bővült a lakásállomány, az üdülők gyarapodása viszont egy kissé elmaradt a hazai átlagtól. Interaktív térképünk a térség lakás- és üdülőépítési mutatóit tartalmazza, valamint a 20 legkiemelkedőbb értékkel rendelkező települést részletesebben is bemutatja.

A 2000-es évek elejéhez képest napjainkra a vezetékes fővonalak darabszáma közel 20%-kal csökkent (számuk alig éri el a 3 000 000-t) miközben már kb. 11 800 000 aktív mobilelőfizetés van használatban. Felmerül a kérdés, hogy hol használnak még vezetékes telefont? Az alábbi térképen válogathat az olvasó a különböző vezetékes telefonos statisztikák között.

Az országos jelentőségű védett és Natura 2000 természeti területek a zöld infrastruktúra-hálózat meghatározó elemei, amelyek a természeti értékek megőrzése miatt kiemelt fontosságúak terület- és településrendezési szempontból. Online térképünk a természetvédelemi oltalom alatt álló, valamint a szelíd turizmus szempontjából meghatározó térségeinket ábrázolja.

Hová menjünk idén nyaralni? A TeIR-ben (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) elérhető turisztikai adatok alapján, e havi térképünkön azt mutatjuk be, hogy miként döntöttek e kérdésben a belföldi, illetve a külföldi turisták 2014-ben.

Magyarországon az ivóvizet főként az európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú felszín alatti vízkészletek biztosítják. A teljes vízkivétel közel 700 millió m³ évente, az egy állandó lakosra jutó átlagos ivóvíz-felhasználás kb. 91 liter/nap. Online térképünk ennek területi különbségeit mutatja be, a TeIR adatainak felhasználásával.

Az ezredfordulótól napjainkig kb. ezer kilométer gyorsforgalmi út épült Magyarországon, kedvezően befolyásolva a hazai települések elérhetőségi viszonyait. A javulást általában a közúti távolság csökkenésével szokás kifejezni, ám online térképünk a közúti elérési idő változását mutatja be 2009-2015 között, Harkány példáján keresztül.

A nagyvárosok általában "felhúzzák" térségük társadalmi-gazdasági statisztikáinak átlagát, negatívan befolyásolva a környékbeli, kevésbé fejlett települések jogosultságát különböző EU-támogatásokra. Online térképünk két fejlettségi mutató térbeli mintázatát hasonlítja össze, Pest megye és Budapest tervezett szétválásához kapcsolódóan. 

Online térképünk a dízeles személyautók arányának 2003 és 2013 között bekövetkezett jelentős növekedését mutatja be járási szinten, kiemelve azt a 20 térséget, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a személygépkocsi-állomány. 

Az egyetemi és főiskolai központok vonzáskörzetének nagyságát a keretszámok, a képzés sokszínűsége, más intézmények közelsége és az elérhetőség egyaránt befolyásolják. Online térképünk a felvett hallgatók száma alapján mutatja meg, hogy az egyes járások mely felsőoktatásai központhoz vonzódnak leginkább.

2001-2011 között az ország össznépessége csökkent, ám vannak olyan térségeink, ahol ellentétes irányú változás történt. Online térképünk települési szinten mutatja be a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet értékét, illetve a két tényező egyenlegét!